helloclara

Ki nyargal a szélben, az éjen át?
Egy apa az, ő viszi kisfiát.
Karjába szorítja gyermekét,
átadja teste melegét.

- Fiam, miért bújsz az ölembe, ki bánt?
- Apám, nem látod a villikirályt?
Koronája fehérlik, uszálya suhan.
-A köd gomolyog, csak a köd fiam!

“Jöjj hát velem, édes gyermekem!
Játszhatsz gyönyörűen énvelem,
mutatok majd tarka virágokat,
anyám arany ruhákat ad.”

- Apám, jaj, apám, mondd, hallod-e már,
mit ígér suttogva a villikirály?
- Fiam, csak csitt, nem mozogj, ne beszélj:
a száraz avart zizzenti a szél.

“Most, szép fiú, jó fiú, jössz-e velem?
A lányaim ápolnak majd szelíden.
Már járják az éjben a táncaikat,
s álomba táncolnak, dúdolnak.”

- Apám, jaj, apám, nézd, ők azok,
a villi-királykisasszonyok!
- Látom, fiam, ott fehérlenek
a sűrű sötétben a vén füzek.

“Szeretlek, a szépséged ingerel;
eljössz, vagy erővel viszlek el.”
- Apám, most bántott, jaj, de fáj!
Megfog, nem ereszt el a villikirály!

Borzongva az apa üget tovább,
karolja nyöszörgő kisfiát,
a ház kapuján bajjal bedobog:
karjában a gyermek már halott.

________________________

Ez a kedvenc fordításom, bár nem beszélek németül, így nem tudom, hogy mennyire hű az eredeti német műhöz. Mindenesetre szerintem csodaszép, és már vagy ezerszer végigolvastam, de egyszer sem bírtam megállni bőgés nélkül. Imádom.

Na. Hát pont annyi közöm van az informatikához, mint Garfield-nek a zöldségevéshez, úgyhogy előre is elnézést kérek minden esetleges lúzerségemért a blogban. Sosem volt még blogom, és nem is értek hozzá egyáltalán, de remélem majd belejövök.

Hogy miről fog szólni? Terv szerint zenéről, filmekről, színházról, minden olyanról, ami éppen érdekel. Legalábbis remélem, hogy nem fogok nagyon eltérni az eredeti témától… Jó szórakozást!:)

(És kívánjatok nekem sok szerencsét…)